Írta és felolvasta Pécsi Ferenc ( Született:1922 ) Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az itt megjelenteket, a Mohácsi Polgárok Olvasókörének 135.-éves megalakulásának alkalmából. Hosszú bonyodalmas ido telt el azóta, hogy a mohácsi kör 1868-ban megalakult. 1848-49-es szabadságharc elvesztése után sok nehéz elnyomás következett a magyar nemzetre. Az 1867-es kiegyezés után, melyet Deák Ferenc vezetett újra megindult a magyar élet, a körök, egyesületek muködésével.. De nem olyan harcosan, mint a szabadságharc elott. Igen, de a magyar nép élni akarása, megmaradása késztette arra, hogy többet tudjon az ország dolgairól, életérol. Így kezdodött a köri élet az országban, a magyar nép élete javítására. Mindezt több politikai esemény is megelozte. A tudatlanságon segíteni kell, újságokat olvasni, felolvasni, megértetni, megérteni, és így nagyobb lett a tájékozottság, mert mindenrol tudni akartak a körben. Késobb 1895-ben már új alapszabálya van a körnek, Kész Pál elnökletével. A székház tudtommal öregapám elbeszélése alapján mert is odajárt a vasárnap délutánjain 18-20 éves korában Rákóczi u 6 szám alatt, Seregélyi András házában volt. Itt jöttek össze foleg vasárnaponként. Témájuk: A paraszti megélhetés megbeszélése, a városi hírek közzététele, asztali szórakozás, asztali kuglival, a farsang megbeszélése, könyv és újságolvasás. Az I. Világháború kitörése lelassította a kör életét. A háború után azonban újra felélénkült, és gyarapodott a köri létszám. Kicsinek bizonyult a helyiség, és a kör megvette ezt a mostani házat Pécsi Györgytol, mely jó karban volt. 1925-ben módosították a régi alapszabályzatot. Így a Mohácsi Polgárok Olvasóköre vezetosége a következo: Elnök, Jegyzo, Pénztáros, Könyvtáros, Vigalmi Elnök, Háznagy és a választmány tagokból állt. A választmány tagokból voltak az ellenorzobizottsági tagok. Az elnökök, egy elnök kivételével, városi értelmiségiek volta: Schmidt Lajos, dr Schmidt Miklós, Faragó Gábor és Matkovics Mátyás. A köri élet foleg vasárnaponként, délután és este jöttek össze. Az elso, késobb a hátsószoba volt az olvasó és megbeszélo helyiség, a középso nagyszoba volt a szórakozó, a söntés, és alkalmakkor, foleg vasárnap este, a tánchelység. Italmérése zenekara, énekkara is volt a körnek. A kör feladata a közmuvelodés volt. Újságok közül a hetilapok, havonta megjeleno szaklapok, napi újságok is voltak. Könyvtár elég bo választékos, heti cserékkel. Mivel a mezogazdaság a 20-as évek végével új lendületet váltott, boven volt mit megbeszélni. A farsangi magyar bál volt a kör legnagyobb bevétele a tagdíjak után. Ezen a Bálon farsang hétfojén este, 3 felvonásos népszínmuvek lettek eloadva, mindig nagy sikerrel. Ilyenek voltak: a Piros bugyelláris, Bokros Uram, Minden jó ha vége jó, Göre Gábor, Sárga csikó, stb. Dunai Károly foszereplésével, és tanításával. Ezekbol a bevételekbol lendült a kör kicsit elore. A közmuvelodést a városi vezetok és a belvárosi papok, kántorok, tanítók segítették. A kör tagjai katolikus keresztények voltak, foleg magyar földmuves parasztok és kisiparosok, de sokác tagok is voltak. Erkölcstelen rossz családi életet élo tagok nem voltak. Ezt az alapszabály is tiltotta. A kör élete nagyobb helyiséget kívánt, ezért 1940-ben egy terv a bovítésre elkészült. De erre a bovítésre a körnek kevés pénze volt. A belvárosi iskola igazgatója (Petrovics) Péteri Károly, a sokác kör elnöke, a kormánybiztosoknál pénzt tudott szerezni a sokác kör megépítésére és a magyar kör átalakítására, az állami támogatásból. Így a magyar kör is 1943-44 évre elkészült, a mai külso formájában. Az építéshez szükséges szállításokat és segédmunkásokat a kör tagjai adták. A II. Világháború alatt nem kellett a kört bezárni. Mindig voltak látogatók, érdeklodok és megbeszélések. Az újságokban is boven volt mit olvasni, és a kuglipálya vasárnaponként zörgött. A háború után a front átvonulása után igen nehéz helyzetben is elmentek a tagok a körbe, hogy többet halljanak, beszéljenek a " hogyan tovább "-ról és segítsék egymást. Így folytatódtak tovább a háziipari tanfolyamok, gazdasági tanfolyamok, fozo szakoktatás, ( csuhé, arany- ezüstkalászos gazdaképzo, kalász egyesület kertészet-, szolészet-, borászatoktatás ) stb. Hetente fiataloknak összejövetel volt. Oktatójuk Benedek József kántortanító és Deák István belvárosi atya volt. Ok tanították a magyarságra, keresztény vallásos életre, hitre, Isten szeretetre a és emberi szeretetre, emberi viselkedésre. A kántor Úr a zene, ének és színeloadást tanította. Utána beszélgetés és szórakozás volt. Ez a fiatalokkal való foglalkozás volt az egyik legeredményesebb munka a körben. Ennek a munkának köszönheto, hogy az elkövetkezo több mint 40 éven át, mind a mai napig meg tudta orizni a kör életét. Persze nem maradt ki mind a mai napig a farsangi Magyarbál a népszínmuvével, mely mindig jó és eredményes volt. Akkori kisszínpadon 1 felvonásos színmuvek többször lettek eloadva. Az évenkénti bor-, kugli,verseny nem maradt el. Ugyanígy a március 15.-i, augusztus 29.-i ( Mohácsi csata ) ünnepségek is emlékezteto beszédekkel meg lettek tartva. A városi rendezvényeken is részt vett a kör, ha a rendezvény kívánta, zászlóval is. Ezt a zászlót 1925-ben szentelték fel. A vallásos ünnepekre való felkészülésben mindig rész vettek a köri tagok is, tudva hogy az Úristen segítségére mindig szükség van. A mohácsi magyar és sokác körök egyetértése alapján, Péteri Károly elnök, létre hozta az ország elso gépszövetkezetét, gabona begyujto és értékesíto szövetkezet. Körünkbol szép számmal voltak tagjai a szövetkezetnek ( köztük Én is ). Sok értesítés tájékoztatás elhangzott itt, mely a tagok javát szolgálta. A rövid kis tájékoztatásomból nagyon sok esemény kimaradt az ido rövidsége miatt. Ez a köri élet nem sokáig tartott, mert elkezdodött, a sokat emlegetett 40 év. Bejött az államosítás. A kört is, mint minden egyesületet, közintézményt, leltár nélkül elvették, és feloszlatták. Mindez 1949-ben történt. Ezután gyakorlatilag megszunt a köri élet. Minden berendezést, ellenszolgáltatás nélkül elvettek. A kör helyiségét a Magyar Nok Demokratikus Szövetsége az MNDSZ vette birtokába. A Polgárok Olvasóköre noi tagjai ebbe nem léptek be. Mivel ekkora helyiségre az MNDSZ-nek nem volt szüksége, a városi Földmuves Szövetkezet vette át a helyiséget. Majd 1958-ban a mohácsi Újbarázda TSZ elnöke Bali János próbálkozott egy új kör létrehozásával, mert a téeszcsébe kényszerült kori tagokat ismerte. Így az új név Mohácsi Kossuth Olvasókör lett. A tagság nagyon vegyes volt, sok TSZ taggal. "Menteni a menthetőt" próbálkozás volt ez. Mivel nem muködhetett a kör az elozo alapszabály szerint, és a kommunista szabályokat ráeroltették a tagokra a kör meg is szunt. Így a város használatába került a kör épülete, napközi konyha, és végül az Öregek Napközi Otthona lett. 1991-ben a rendszerváltáskor elérkezett az ido és szeptember 23.-án újjáalakult a kör 20 taggal. Ezt a bíróság bejegyezte és engedélyezte a muködését. Ezután, személyesen is felkerestük a Polgármesteri Hivatalt és a képviselo testületet, hogy adják vissza a kör épületét. 1992-ben benyújtott kérvényünket azonban a képviselo testület elutasította, így 1994-ben új kérvény lett beadva kör visszaadására. Képviselotestületi szavazásra került a sor a visszaadásról. Ez az év utolsó elotti ülése volt kevés megjelent testületi taggal. Azok, akik vissza akarták adni a kört szavazás esetén biztosan veszítettek volna, így inkább kivonultak a terembol és érvénytelen lett a szavazás. A következo ülésen, mely az év utolsó ülése volt, a bennünket támogató tagok megjelentek és a képviselotestület többségben megszavazta a kör visszaadását. A városi testület több tagja hallani sem akart az épület visszaadásáról, pedig az apja és az öregapja is a körbe járt. Persze ezzel még nem volt az egész visszaadás befejezve. A város a különbözo fejlesztésekért 400 ezer forint ellenszolgáltatást kért melyet a kör kifizetett két részletben. A szerzodés megkötése után a földhivatal, bejegyezte és 1995 elején a tulajdoni lapot a körnek megküldte. Ma pedig hála istennek, magyar vallásos öntudattal, itt ünnepelhetjük a kör megalakulásának 135. évfordulóját. Így emlékezett vissza id. Pécsi Ferenc a Mohácsi Polgárok Olvasóköre veteránja a kör nehéz de szép múltjára 2003 márciusában.   Adatok az olvasókörrol: Kör alakulása: 1868 május 3 Feloszlatás: 1949 Újraalakulás: 1991 szeptember 23. Bejegyzés: Megyei Bíróság 1992 január 20 ( 780 sorszám) Kör visszaigénylése: 1994 november 30 Kör épület visszaadásának bejegyzése: 1995 január 3